Március 5-én lehetőségünk volt ellátogatni a Steppe Archer 2020 gyakorlat keretében megrendezett Hawk Strike 2020 gyakorlat média napjára a Veszprém megyei Újdörögdre. A Magyar Honvédség részéről elsősorban az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetési Dandár 882. rohamlövész osztaga, az MH 86 Szolnok Helikopter Bázis MI-24V helikopterei és a MH Bakony Harcikiképző Központ emberi vettek részt. A gyakorlaton amerikai részről az 1-8 Páncélos Felderítő század kijelölt katonái és a 3. Harci Helikopter dandár UH-60- as és CH-47-es helikopterei vettek részt.

 A gyakorlat napján gyönyörű napos tiszta idő fogadott minket az újdörögdi romvárosban. A teljesítendő feladatok kezdeteként a helikopterek kirakták a fedélzeten szállított katonákat, akik rendezték soraikat és megkezdték az épületek átvizsgálását.

Gyakorlott mozdulatokkal haladtak előre, közben kéz hang és színes füsttel jeleztek egymásnak a feladatokat teljesítő katonák.

Miután az utolsó házat is sikeresen megvizsgálták a katonák megszervezték a sebesült elszállítását. A MEDEVAC HH-60 helikopter a romváros közepén szállt le a sebesült katonáért. Miután minden feladatot sikeresen elvégeztek a szállító helikopterek minden katonát kiemeltek a városból és elszállítottak.

A gyakorlaton készült képeket és videókat Lángh Gábor és Roth Balázs fotóművészek készítették. A képeket itt láthatjátok:

Mindenkit sok szeretettel várunk a Magyar Fotográfia Napja alkalmából megrendezésre kerülő szabadtéri kiállításunkon 2015. augusztus 29-én 10 órakor a Széchenyi téren.

Dear Contest participants!

We apologize for delay of CD-catalogue shipment, but we had technical problem with manufacturing of catalogue. Prices and catalogues will deliver to participants as soon as possible.

Thank You for your understanding.

Kedves Pályázók!

Elnézésüket kérjük, de sajnos technikai problémák adótak a CD katalógusok legyártásánál. A CD katalógusok és a díjak postázásra kerülnek természetesen amint lehetséges. Köszönjük türelmüket és megértésüket.

Soproni Fotóklub.

Nagy Bertold tartott a klub tagjainak előadást a természetfotózás alapjairól az új klub helyiségben.

Bertold beszélt a növény és makró fotózás alapjairól, hogy mire érdemes figyelni és mik azok az etikai szabályok, amit egy valamire való fotós betart.

Később rátért a madár fotózás technikai részleteire és megosztott velünk pár régi élményt, valamint több technikai kérdésre adott választ.

Elhozta és bemutatta a tagoknak a legfontosabb szükséges felszereléseket, valamint pár olyan eszközt is amit az évek alatt összegyűjtött és nagyon hasznosak egy-egy fotózás alkalmával.

Az előadás nyáron folytatódik egy gyakorlati bemutatóval is, amikor a klub tagjai Bertold kíséretével majd a terepen is kipróbálhatják a tanultakat.

A Soproni Fotóklub Egyesület elköltözött a Liszt Központból és összejöveteleit ezután a GYSEV Zrt. keleti rendező pályaudvarának épületében tartja az első emeleten. Az időpont nem változott, továbbra is csütörtökönként 16-19 közt várjuk a kedves tagokat és érdeklődőket. Mivel ez ipari terület, kérjük az új érdeklődőket, hogy a kapcsolat menüpont alatt keressék valamely vezetőségi tagok a látogatás előtt.

Mindenkit szeretettel várunk az új helyen!

Boldog Új Évet Kívánunk és persze JÓ FÉNYT!

Köszönjük mindenkinek a türelmet, és természetesen gratulálunk a résztvevőknek. Eredmények innen letölthetőek:

Eredmények!

Congratulations to all participants, and thank you for your patience. For the results please click on the link below.

Results!

A Soproni Fotóklub ismét meghirdeti regionális fotópályázatát a Sopron és vonzáskörzetében élők számára. Immáron 6-ik alkalommal kereül kiírásra ez a pályázatunk, amit a Magyar Fotográfia Napja alkalmából rendezünk. A pályázók legjobb képeit a klubtagok egyéni anyagával együtt ismét a szabadtéri fotókiállításunkon mutatjuk be.

Részletekért kattints a képre!

Egy szép őszi napon, 2012-ben elgondolkodtam azon, hogyan lehetne az általános iskolai korosztályt megismertetni a fotózás alapvető ismereteivel, technikájával, történetével. Miért fontos ez? Az interneten a közösségi oldalakra naponta százával, ezrével töltenek fel a fiatalok általuk készített képeket, sajnos sokszor kritikán aluli minőségben és témában. Talán, ha foglalkoznánk tudatosan a fiatalság fotóoktatásával, akkor javítható lenne a feltöltött képek színvonala, igényessége és bízok benne, hogy a jó példa ragadós lesz.
Tudjuk, hogy kényszerrel senkit sem lehet rávenni ez értelmi fejlődésre, ezért azokat kell megtalálni, akik érdeklődnek már a fotózás iránt.
Ebből az indíttatásból született meg Varga Alfréd, a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója segítségével a Gárdonyi Napok rendezvény keretében a Gárdonyi Diák Fotópályázat.
A pályázaton soproni és sopron környéki általános iskolás diákok nevezhettek.
A pályázatra 13 tanuló 51 képpel nevezett a meghirdetett „I.Sopron” és „II.Nyitott” kategóriában.
A Soproni Fotóklub szakmailag Csigó Gergely, Lángh Gábor és Tóth Jenő Tibor fotóművészek, mint zsűritagok közreműködésével, valamint néhány tárgyjutalommal támogatta a rendezvényt.
A beérkezett művek megfeleltek a korosztálytól elvárható szintnek, így minden mű kiállításra került. A zsűri az átlagos szintből jelentősen kiemelkedő kollekciókat a kiosztott díjakkal ismerte el.

I. kategória(Sopron):
I. díj Lobenwein Marcell Széchenyi István Gimnázium Sopron
II. díj Varga Beatrix Általános Iskola Sopronkövesd
III. díj Nábrádi Marcell Széchenyi István Gimnázium Sopron

II. kategória(nyitott):
I. díj Kurucz Kata Berzsenyi Dániel Gimnázium Sopron
II. díj Szabó Gyula Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Ált. Isk.
III. díj Reinhoffer István Általános Iskola Sopronkövesd

Különdíj(egyéni látásmód): Móricz Gréta Széchenyi István Gimnázium Sopron
A Gárdonyi Géza Általános Iskola Különdíját Daghefli Akram (Gárdonyi Géza Általános Iskola) kapta.

A pályázat képeiből rendezett kiállítást nagy média és látogatói érdeklődés közepette Csigó Gergely fotóművész nyitotta meg a Gárdonyi Géza Ált. Iskola aulájában 2013 április 19-én.
Terveim szerin jövőre a középiskolád korosztály számára is meghirdetésre kerül a pályázat.

A kiállítás megnyitóján készült képek ITT MEGTEKINTHETŐEK!

Lángh Gábor Fotóművész

A "Berlin" szó hallatára a többségnek egyből a Brandenburgi kapu, vagy épp a berlini fal jut eszébe, pedig mára Berlin egy igazi nyüzsgő világváros lett. Az elmúlt 20 évben Berlin hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és jelenleg is folyamatosan dübörögnek a különböző építkezések.

Fotós szemmel igen érdekes ahogy találkozik az évszázados kultúra és a modern fejlődés. És erre a kettősségre mindenhol rátalálni. Ahogy megnézzük a Reichstag patinás épületét, és a tetején a modern üvegkupolát, vagy éppen a Német Nemzeti Múzeum csodaszépen megvilágított üveghálós tetőszerkezetét.

Természetesen, ha már Berlinben járunk, "kötelező program" a hagyományos látványosságok meglátogatása is: a Berlini Dóm, a Brandenburgi kapu, a győzelmi oszlop, vagy éppen a zene palotája a Gendarmenmarkton, mely Európa egyik legszebb tereként van nyilvántartva.

Ha igazán jó témát keresünk, ne közlekedjünk a tömegközlekedéssel, inkább sétáljunk végig a csodás utcákon, mint például Berlin legszebb utcáján az "Unter den Linden"-en, mely 1,5 km hosszú sugárút, a Berlini Palotától a Tiergartenig.

A városban szinte mindenhol találkozhat az ember a XX. századi történelem nyomaival, a szuvenír árusok kivétel nélkül a berlini fal darabjait árulják, és mindenhol a retro Kelet- Német ipar remek termékeivel próbálják becsalogatni a turistákat. A Checkpoint Charlie-nál még egy korhű DDR határátlépési pecsétet is kaphatunk az útlevelünkbe :D

Ha túltettük magunkat Berlin első benyomásán megtalálhatjuk a modern várost is. A Potsdamer platz hatalmas felhőkarcolói közt, vagy éppen a 800 millió dollárból épült 2000-ben átadott ultramodern Sony Centerben.

Különleges látványt ígér a 365 méter magas TV torony is, ám a kilátás csak szép tiszta időben éri meg az állandó egy - másfél órás sorban állást. Az Alexander platz-on járva érezzük a nyüzsgést, mindig történik itt valami, a város egyik központi csomópontja ahol szintén remek témákra lelhet a szemfüles fotós.

Végül a természet kedvelőinek érdemes a város parkjait is megtekinteni, hiszen itt is csodaszép képeket készíthet az ember. Az egyik legszebb a Fritz-Schloß Park. És mielőtt elhagynánk a várost hagyjunk magunknak egy fél órát, amikor végigsétálunk az East-Side Gallery-n és csak megcsodáljuk az emberi kreativitás határtalanságának nyomait.

Németh Dávid (AFIAP)

2013-as közgyűlésünk után kisebb változások történtek a klub vezetőségében. 12 év klubvezetés után leköszönt Folcz Tóbiás, helyére a klub egyhangúlag Hipságh Gyöngyit választotta új vezetőnek. Az egyesület alelnöke továbbra is Csigó Gergely, a titkári feladatokat ezután Roth Balzs látja el, míg Dr. Nagy Attila ezután az egyesület számvizsgálói státuszát tölti be.

A személyi változások után ismét az év feladataira koncentrált a csapat. ismét kiírtuk a klub házi verseny sorozatát, a Fotó Futamot, valamint több program alapjait tettük le.

Akit érdekelnek a klubban történtek, vagy szeretne részt venni a klub gyűlésein, keressen minket a Liszt Ferenc Kultúrális Központban a város szívében minden csütörtökön 16-19 óráig.

Idén is várunk mindenkit kultúrális programjainkon, valamint webes felületeinken.

A Soproni Fotóklub Csapata

Boldog Új Évet Mindenkinek!

A Soproni Fotóklub a téli szünet után megtartotta első összejövetelét a LISZT központban. Ezentúl ismét az év végéig minden csütörtökön 16-19 óra között találkozunk. Továbbra is igyekszünk hírt adni minden programunkról itt a BLOGon, és persze honlapunkon is, valamint facebook oldalunkon.

Az elmúlt évben is megrendeztük az ÉV Szerzője pályázatot, amit Lángh Gábor nyert meg, így Ő másodszor vihette haza a klub vándorserlegét. Gratulálunk!

A Fotó-Futam 2012-es sorozata is lezárult. A futamot Németh Dávid nyerte meg. Neki is Gratulálunk,  valamint  minden helyezettnek és résztvevőnek.

A legjobb képekből készült két vetitést letöltheted, és megnézheted gépeden, ha ide kattintasz:

Fotó-Futam-2012 slideshow

Az Év Szerzője-2012 slideshow

Jó fényt kiván a csapat!

The results of our first photocontest are now available on the followed link. /Az első hűségnapi fotópályázatunk eredményei elérhetőek a következő linken/

Congratulations for all partcipant. Minden résztvevőnek gratulálunk.

Results - Eredmények

A Soproni Fotóklub tagjai ismét pályáztak a Trierenberg Super Circuit-ra Ausztriában, ami a világ egyik legnívósabb fotópályázata. A klub most is a legjobb klubok kategória arany érmét nyerte el! Úgy látszik ebből kellemes hagyományt teremtünk lassan. Persze nem bízzuk el magunkat, de a Linzben megrendezésre kerülő óriási gála műsoron a klub tagjai már törzsvendégnek számítanak. Idén Hipságh Gyöngyi, és Németh Dávid vehette át a díjat Ausztriában.

Ebből is láthatjátok, hogy könnyű nálunk kivenni a részt a jóból is, és ilyen "bulikon" lehet részt venni. Reméljük jó példánk is arra sarkall majd mindekit itt a környéken, országosan és persze világ szerte, hogy a klub HŰSÉGNAPI FOTÓPÁYLÁZATára is küldjön képet. A klub most először rendez FIAP védnökségű digitális fotópáylázatot. Ez még elég ritka mifelénk, ezért minden amatőr és rpofi számára érdemes megküzdeni egy kis szakmai elismerésért. Nosza....expozícióra fel!

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Sipos Ferenc (Sipi) 2012.07.29-én elhunyt. Sipos Ferencet 2012. augusztus 11-én, szombaton 14 órakor kíséri gyászoló családja, és a klubtársai az utolsó útra, a soproni Szent György templomban református szertartás szerint.

Sipit jómagam a klubhoz csatlakozásom után 2 évvel ismertem meg 2006-ban, mikor a klub 100 éves lett. Egy ideje nem volt aktiv, de a jubileum ismét sok régi tagot hívott "életre". Ez főleg Laci bácsinak volt köszönhető.

Sipi egy 1979-ben készült képpel került be a 100 év 100 alkotó 100 kép jubileumi kiadványunkba. Látszott ezen a képen is, hogy az élet adta megismételhetetlen pillanatokért rajongott, akárcsak jómagam. Szeretett videózni, a filmeket jól megvágni, akárcsak jómagam. Szerette a fotóklubot, akárcsak jómagam, és meg sokan mások is.

Mi pedig szerettünk, és szeretünk téged Sipi, és képeiden keresztül örökké élni fogsz bennünk, és az új generációk majd példát vehetnek rólad, és alkotó munkádról.

Csigó Gergely AFIPA, E-MAFOSZ (Soproni Fotóklub Egyesület, Alelnök)

Az említett képeddel búcsúzunk tőled, Isten veled, mennyei fényt!

Bár rendszeres olvasóink, és a klub életét figyelők tudják, hogy több testvér szervezetünk van, azért azt kevesebben, hogy melyek is ezek. Nos, az Észak-Ausztriában található Horn város fotóklubja az egyik, és a Csehországban található Cesky Krumlov fotóklubja a másik olyan terstvér klubunk, akikkel nem csak jó kapcsolatot ápolunk, hanem rendszeresen találkozunk is. Hol kinn, hol nálunk.

Fenti két klub már kezdeményezett egy workshopot, ahol a klubok tagjai közösen vesznek részt 1-2 napos fotózásokon, megismerve kicsit jobban egymást, és egymás környezetét is, fotózási szokásaikat, és persze a helyek gasztronómiáját, kultúráját.

Az idei évben ránk esett ez a megtisztelő szerep, hogy megrendezzük a hagyományosnak mondható sorozat következő rendezvényét. A főszervezői teendőket magamra vállalva több klubtársunkkal kialakítottunk egy olyan program sort, aminek minden eleme más és más lehetőséget nyújtot a résztvevők számára, így elkészíthették a környékre, és ránk is jellemző képeket a saját szemszögükből a résztvevők.

A programok közt természet fotózás, egy ehhez kapcsolódó előadás is szerepelt. Vendég előadónk, aki körünkben gyakran megfordul, ismét Nagy Csaba (naturart) volt, aki színvonalas képeivel a székhez ragasztott minket ismét, és lelkesített minket a környező élővilág szépségeivel képein át. Aztán egy éjszakai fotózásra invitáltuk meg a vendégeinket, hogy egy más szemszögből is megismerhessék a várost.

A másnap elég zsúfolt volt, telis tele jobbnál jobb programokkal. Megjártuk a Fertő-Hanság Nemzeti park saródi környékét, az élővilág mellett a látogatók a környékre korábban jellemző állattartási körülményekkel, szokásokkal is megismerkedhettek testközelből.

A Magyar Versaillesnak nevezett fertődi kastély is lencse végre kéreült, és közben egy jó ebédet is elköltöttünk a csapattal. Délután két részre oszlott a csapat, és bevettük magunkat a stúdiókba. A csapat egyik fele a fix fényekkel történő fotózást gyakorolhatta, amihez modellt álltak (táncoltak) az Ízisz Hatánc Stúdió növendékei. A stúdió vakukkal történő fotózás bemutatását magamra vállava műtermünkben pár világítási sémát muattam meg. Adrienn segített nekünk ebben, aki türelmesen állta a vakuk villogását. Glamour stílusú képek elkészítéséhez nyújtottunk így némi segítséget, hogy következő közös kiállításunkhoz ismét pár szép stúdió képpel járulhassunk hozzá.

A kiállítás, amit említettem most sem maradt el. A rendezvény sorozat egyik jellemzője, hogy egy kiállítás is megtekinthető a rendezvény alatt. Korábban klubunk így tudott bemutatkozni Cesky Krumlovban, és Hornban is. És a két vendég klub iy ugyanígy kapott már lehetőséget. A közös kiállításnak, és a rendezvénynek is a Hotel Sopron adott otthont, amit ezúton is köszönünk.

A rendezvényt egy jó Poncichter vacsorával, és borkóstolóval zártunk a Vinosseum Borház pincéjében, amit a Hotel Sopron bocsájtott a rendelkezésünkre.

Vendégeink sok szép képpel gazdagodva térhettek haza városunkból, magukkal vitték a környékünk szépségeit képek formájában, így reméljük, hogy sok jót és szépet mesélnek majd otthon. Mi pedig alíg várjuk a következő találkozást, ami ismét külföldön lesz majd.

Csigó Gergely (AFIAP, E-MAFOSZ)

Tóth Péter fotókiállítása.

"A titokzatos keletnek és 1001 éjszaka világának Európához legközelebb eső területe a Gibraltári szoroson át, mindössze 14 kilométerre fekszik az öreg kontinenstől. Marokkói Királyságot körbeutazni különleges élmény. Az utazás fő szempontja volt, hogy a kigondolt úticélokat meglátogatjuk 7 fős kis csapatunkkal, de mindenhol annyi időt töltünk, amennyi jólesik, ott alszunk, ahol az este ér, és azzal utazunk, ami előrevisz. Marokkói barangolásomról egy fotókiállítással szeretnék méltóképpen megemlékezni."

Megnyitó: 2012. február 10. 17 óra
Február 17-én és február 24-én 16:30-tól 18:30-ig nyilvános vetítéssel egybekötött élménybeszámolóval várom az érdeklődőket a Liszt Ferenc Konferencia és Művelődési Központban. 

A Soproni Fotóklub ismét egy nehéz időszak elé néz. Ismét hely problémával küzdünk, mivel jelenlegi helyünkről ismét költöznünk kell. Az ok persze gazdasági, mi más lenne mostanában. A városi illetékesekkel folynak a tárgyalások, hogy meglehetőssen gyorsan dűlőre jussunk, reméljük, hogy megfelelő helyünk lesz a folytatáshoz. Félni nem kell, működünk, az ilyenkor szokásos leállásunknak jövő héten lesz vége. Első találkozónk helye viszont még nem fix, erről majd időben tájékoztatunk mindenkit. A LISZT központban ezután a portán majd hagyunk info-t, hol is vagyunk éppen, valamint itt és a honlapunkra is kitesszük majd!

A Soproni Fotóklub Egyesület mindenkinek Kellemes Ünnepeket kíván, és sikerekben valamint fényben gazdag Új Évet!

A Soproni Lővérek Idősek Klubjában (Sopron, Teleki Pál u.20.) 2011.11.28-án 14 órai kezdettel rendezi meg Pápai Zsolt: Bibliai tájakon c. fotókiállítását. A kiállítást Csigó Gergely AFIAP, E-MAFOSZ fotóművész, a Soproni Fotóklub Alelnöke nyitja meg. Közreműködik: Büki Bernadett (gitár - ének) A kiállítás megtekinthető 2011.12.12-ig munkanapokon 15-18 óra között.

A kiállításra mindenkit szeretettel vár a szerző, és a Soproni Fotóklub csapata.

A HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. Veszprémi Intézményében (HEMO Veszprém) nyílt meg 2011.10.08-án délután 14-órakor Hipságh Gyöngyi E-MAFOSZ Fotóművész fotókiállítása „Arcok, kezek, lábak” címmel. A kiállításon az alkotó különleges gyűjteményes munkáit csodálhatja meg a néző, melyek az emberi „Arcok, kezek, lábak” nyújtotta változatosságot hivatottak bemutatni.

A kiállítást Bakcsi András az intézmény igazgatója nyitotta meg, közreműködött
a HEMO Modern Táncműhely (Művészeti vezető: Szita Bernadett)

A kiállítás 2011. november 12-éig, az intézmény nyitva tartási idejében látogatható:

HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft.
8200 Veszprém, Zalka M. tér 1.
www.hemo.hu

Nemrégiben volt lehetőségem egy hétvégi kirándulás során ellátogatni az osztrák történelem kevésbé ismert, ám jelentős helyeire. A Hartheim kastély Ausztriában az eutanázia-program egyik pokoli központja volt, ahol a nácik méreginjekciókkal és gázzal gyilkoltak. A T4 program célja, hogy kiirtsák a német fajból a gyengeelméjűeket, alkoholistákat, mániákus depressziósokat, ezzel is erősítve az árja fajt. Kb. 65-70 ezer elmebeteget terveztek megölni. A kastély korábban egy nemesi család birtokában volt, mígnem elmegyógyintézetet alakítottak ki belőle.

Külön buszokkal szállították őket ide más-más elmegyógyintézetekből, hogy a kapun belépve a halálra ítélt elmebetegeket - nőket, férfiakat, gyerekeket - fürdőteremnek álcázott gázkamrákban öljék meg, a hulláikat pedig krematóriumokban égessék el. Az eutanázia-program viszonylag rövid idő alatt „nyílt titokká" vált, részben a bürokratikus szervezet működése során előforduló adminisztratív hibák miatt is. Voltak családok, akinek a kórházi zárójelentésében a halál okaként perforálódott vakbélgyulladást jelöltek meg, a hozzátartozók viszont tudták, hogy rokonuknak már évekkel korábban kivették a vakbelét.

A társadalmi felháborodás egyre nőtt, a rokonok papokat, ügyészeket kerestek meg, kérve, követelve az elmebetegek gyilkolásának leállítását. Hitler 1941. augusztus 24-én leállította az eutanázia programot. Döntésének oka lehetett, hogy az ekkorra már frontokon harcoló német hadsereg katonái is rendre vesztették el elméjük tisztaságát. A kastélyban jelenleg egy emlékközpont működik.

A másik szintén kevésbé ismert úti célunk a Linzhez közeli Mauthausen. Az első foglyok 1938 augusztusában érkeztek a hegy tetején lévő, erődszerűen kialakított táborba. A foglyok főleg a rossz ellátás mellett végzett fizikai munkába és az őrség kegyetlenkedésibe haltak bele. Különösen hírhedt volt a hegyre épült főtábor oldalában működő kőbánya. A foglyok itt egész nap hatalmas kőtömböket cipeltek felfelé a több száz lépcsőfokon (Halállépcső), miközben folyamatosan botokkal és korbáccsal verték őket. A hivatalosan "szökés közben" lelőtt rabért 3 nap szabadság járt.

A táborba érkezett több ezer szovjet hadifogoly nagy részét elgázosították, vagy a bunkerekben tarkón lőtték. 1940 végéig 15 ezer, a következő három évben 61 ezer fogoly érkezett Mauthausenbe. A tábor kiemelkedő halálozási arányaival hamarosan iszonyú hírnévre tett szert a német lágervilágban. 1944-ben minden korábbinál többen, 65 ezren érkeztek a mauthauseni táborrendszerbe.

Ezzel párhuzamosan romlott az ellátás, a szállás- és munkakörülmények katasztrofálissá váltak, nem volt elég hely, ruha, nőtt a halálozási arány. Az év végére a létszám elérte a 73 ezer főt. 

A brutalitás nem változott, a gázkamrás kivégzések és a "titokhordozó" foglyok tarkón lövése folytatódott, az éhezés miatt terjedt a kannibalizmus. 1945 Május 5-én a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője két amerikai járművel a hegy tetején álló erőd kapujához hajtott, és így 3 amerikai katona szabadította fel. 

Ezek a helyszínek nem csak fotós szemmel, de emberileg is igen érdekfeszítőek és tanulsággal szolgálnak minden látogatónak. Ha egy embert elgondolkodtat a téma, és esetleg ellátogat valamelyik emlékhelyre máris tett valamit a múlt megismeréséért, és a jobb jövő érdekében.

Németh Dávid

A Central Cafe Galériájában nyílt meg 2011.09.25-én délután 15-órakor Tóth Jenő Tibor Afiap Fotóművész fotókiállítása kizárólag analóg technikával készült fekete-fehér fotóiból.

A kiállítást a Soproni Fotóklub elnöke, ifj. Folcz Tóbiás Efiap, E-mafosz/G fotóművész nyitotta meg. A kiállítás a kávézó nyitvatartási ideje alatt ingyenesen tekinthető meg a következő hetekben. Néhány kép a kollekcióból, és a plakát, valamint a megnyitó egy pillanata lentebb látható, mindenkit szeretettel vár az alkotó, és a klub minden tagja!

A Soproni Fotóklub kiállítása. VOKE Arany J. Műv. Ház Győr, 2011.09.16-10.18.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Tárlatlátogatók!

.Ma már szinte minden fénykép digitális technikával készül, ezért talán mondhatjuk, nem is olyan nehéz mindez. Azonban, ahogy az elején ez könnyebbségnek bizonyult, ma már emiatt nehéz. A digitális technika beköszöntével rengeteg olyan ember kezdett ismét fotózni, aki csak kedvtelésből, vagy csak az újdonság ereje miatt vette kezébe a gépet és sok kép árasztja el a világot és főként a világhálót. Nehéz ezek után eredetit, és újat alkotni, bár ezekből az emberekből –ha véletlenül jó fotót is készítettek- hiányzik az, ami az itt kiállító soproni alkotókban meg van, a művészi tehetség. És ami még fontos, az elhivatottság, és az alázat, a téma, és a fotográfia iránt. Sok mindent elárul egy alkotóról az, hogy milyen témát választ magának. Gyakran mondják fotós berkekben, hogy a fotóművészt az alkalmazott fotográfustól az különbözteti meg leginkább, hogy amíg az alkalmazott fotográfus a feladatát végzi, és a megrendelőnek próbál eleget tenni, addig a művész kezét nem köti meg semmi, és témáját, és annak leképzési módját maga választhatja meg, nyugodtan lehet mindenevő - elgondolkodhat, visszajárhat, próbálgathat is. Nagyon sok képnél tudat alatt több idő telik el az exponálásig, mint a számítógépes feldolgozás utáni nyomtatásig. Talán az ilyen képek azok, amelyek legjobban az alkotó szívéhez nőnek.

 Egy fotóművésznek azonban nem csak a képeihez kell kötődnie, hanem hozzánk a nézőkhöz is. A fotóművészet, mint minden más művészet nem kell, hogy csupán öncélú alkotás legyen. Minden egyes fotó egyesével szólít meg bennünket, személyre szabottan mesél, és egyedi gondolatokat ébreszt fel bennünk. Nyugodtan osszuk meg ezeket a gondolatokat a képek alkotójával, hisz ez az, ami igazán meg tudja őt győzni arról, hogy elérte célját. Ezért kérjük mindig, hogy személyesen vagy vendégkönyv útján közöljük véleményünket.

 Egy ilyen nagy múltú, most 105 éves közösség történetéről is illik pár szót mondani. Az 1900 –as évek körül már Sopronban is virágzik a műkedvelő fényképezés és 1902-ben létrehozzák a klub közvetlen elődjét, mint a Képzőművészeti Kör csoportját és képzőművészeti kiállítások keretében mutatják be fényképeiket a soproni közönségnek. Önállóságra való törekvésük eredményeként 1906-ban alakul meg a Soproni Photo Club és Magyarországon elsők között Országos Fotókiállítást rendeztek. Az első világháború rájuk is rányomta bélyegét, de hamarosan ország-világszerte ismert alkotók, mint Diebold Károly, Angyalfi Andor, Csík Ferenc az elsők közé emelte a fotóklubot. 1930-1947 között hét nemzetközi kiállítást rendeztek és sok díjat, köztük vándordíjat nyertek véglegesen. Az ötvenes évek nagy fotóművészeit, mint Őrszigeti Frigyest, Rácz Endrét, Váraljai Józsefet, Fodor Ferencet– mint kezdő soproni fotós – még én is személyesen ismertem. Az 1956-ban megalakuló Magyar Fotóművészek Szövetségébe nyolc alapító tagot adtak. A hatvanas években a volt Kaszinó átépítésével helység nélkül maradtak és az óta is több helyen kénytelenek működni. De a hetvenes évektől lelkes, odaadó munkával nem csak alkottak, hanem rengeteg helyi és országos rendezvénnyel hívták fel magukra a figyelmet. A MAFOSZ megalakulásával szorossá vált a kapcsolat a társklubokkal és elkezdődött a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. 2000-ben ők indították útjára a Kisalföldi Fotószalont és az utóbbi tíz évben reneszánszát éli a klub. Gyarapodtak létszámban, gépszámban, képszámban, de ami a legfontosabb nem csak mennyiségben, hanem minőségileg is. A száz éves évforduló 34–es létszáma ma már ötven fölé emelkedik és nem is tudom újabb eredményeiket számba venni. De nem csak kilóra nőnek, hanem az életkor csökken, szűnik a káros rivalizálás, nő az összetartozás, az egymás segítése elméleti és gyakorlati foglalkozások tartásával. Nekünk az új vezetésű győri fotóklubnak van mit tanulnia a soproniaktól. Ne feledjük, hogy egyedül is sokat lehet tanulni, nagy magaslatokra el lehet jutni, de csoportosan, egymástól tanulva sokkal gyorsabb és könnyebb mindez.

 A most látható kiállításuk fotói méltán tükrözik a klubban folyó munkát és a pályázatokon elért eredményeket. A házi Év Szerzője pályázat, a Sopron-fotópályázat, az évenkénti Széchenyi-téri szabadtéri tárlat és a Fotómaratón hét témában futó megmérettetés pontszámai ösztönöz minden klubtagot az alkotásra. A klub 2006-ban megkapta a Sopron Kultúrájáért díjat és már 2008-ban elnyerte az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja kitüntetést. Az állami Csokonai-közösségi díj és a Triesenberg Super Circuit aranyérmei pedig az egyik legrangosabb nemzetközi fotóművészeti elismertséget adják a klubnak és alkotásainak. Bár az utóbbi években is többen vetették magukat bele hatalmas lelkesedéssel a fotóművészetbe, képeik megállják helyüket a régi motorosok képei között. Láthatjuk a kiállításon a több mint tíz főre emelkedett hivatalos fotóművészeti címmel kitüntetettek siker képeit. A témaválasztás és a kidolgozás gazdagságában figyeljünk arra, hogy a profikra jellemző tudással kezelik a fotótechnikát, annak minden kellékét elképzeléseik megvalósításában akár a szabadban, akár bel téren vagy stúdióban, egyes képeken előszeretettel ötvözik a természetes fényt a műfénnyel, ami egyáltalán nem könnyű feladat, és komoly képzettséggel rendelkező fotósok tudását is gyakran meghaladja. Láthatunk analóg technikához visszanyúló képeket is. A technika ilyen szintű ismerete a soproni fotósoknál mindenképpen elhivatottságukat bizonyítja és képeik, ha így körülnéznek, majd Önök is láthatják, nem mellőzik a mondanivalót sem, stílusuk igen letisztult, képeik tartalommal vannak megtöltve.

 Köszönjük az Arany János (Vasutas) Művelődési Háznak, hogy Győrbe hívta a Soproni Fotóklub Egyesület alkotóinak e figyelemre méltó fotóművészeti kiállítását. Gratulálok a soproniaknak a tárlathoz, köszönöm a figyelmet, a kiállítást megnyitom.

Győr, 2011. szeptember 16.

                                                                      Dániel István

                                                         arany- és életműdíjas fotóművész

                                              a Győri Fotóklub Egyesület tiszteletbeli elnöke.