Hát ez meglepi VOLT...

2010.07.06. 22:46

...avagy egy délután a VOLT-on egy "elsőbálozó" fotós szemével.

Idén ennyi idős fejjel sikerült kijutni a voltra egy napra. Természetesen egy fotós hogy mehet? Fényképezőgéppel! Kissebb tili-toli után sikerült is photo pass-hoz jutni, így már semmi sem állíthat meg, gondoltam én... Aztán eljutottam a bejárat jellegű kordonokig, ahol is helyből rossz szemmel nézték a fotós hátizsákot és mustra tárgya lett. Hát azt is túléltük és bent voltam. "Na és akkor mi van?" - Vetődött fel bennem a kérdés. A kempinget ismerem, átéltem már egy pár május 1-et a helyszínen, de ez nem az a kemping volt, na sebaj, van térképem, van "timetable", tehát indulás... Tettem egy kört az objektumban az asszimilálódás jegyében, még elrejtett masinával, majd letelepedtem a VIP placcon. Előkotortam a gépet és készenlétbe helyeztem, majd egy hirtelen jött ötlettől vezérelve dobtam egy sms-t Geri barátomnak, hátha kint van... Hát kint volt. :-) Össze is futottunk és már meg is volt a Soproni Fotóklub különítmény.  Na irány vissza a nagyszínpad, be a kordonok mögé és vadászat Hobo bácsira közelről egy szám erejéig, mert sajnos csak a 3-ra értünk oda. Sebaj, bemelegítésnek jó volt. Kifele jövet elém pattant egy hölgy, aki "légyszi csinálj már egy képet rólunk" felkiáltással már a haverok nyakába is ugrott. Nem teljesen értettem a szitut, ezért feltettem a kérdést, hogy hogyan fog a kép eljutni hozzájuk, de ez nem érdekelte őket. Na mindegy, gomb lenyom, ez is megvan. Ennek a momentumnak később még jelentősége lesz majd. Ezek után elhatalmasodott rajtam egy dilemma, hogy vajon melyik fegyver is lenne a legjobb erre az estére. Azzal tisztában voltam, hogy csak egy választásom van, mert ekkorra már kezdett a hatalmas por körvonalazódni a levegőben, tehát ha nem akarom beetetni a szenzort, akkor most vagy soha... A 70-200 lett a választás, azzal már fotóztam koncerten, színházban, esküvőn is és sehol nem hagyott cserben. Meg is ejtettem a dolgot és már indultunk is tovább a forgatagban. jártuk a színpadokat, készültek a képek itt-ott, ki mit látott meg.unikum a kézben Geri még egy üveg unikummal is barátságot kötött, ahogy azt a kép is mutatja.  Ezek után vissza indultunk az Ákos koncertre, ismét be a kordon mögé, vadászat (na nem a vörös októberre), aztán 3 szám múlva ki is tessékeltek minket. Ez a momentum nem mindenkinek nyerte el maradéktalanul a tetszését a fotós társak közül, de nem volt mit tenni. Közben összefutottunk a mi kis megyénk lapjának munkatársával is. Innen elvonulóban jött a következő "légyszi csináljá' rólunk egy képet"... Ekkor már csak tolattam két lépést, hogy a 70mm-be ne csak a szemek legyenek benne és katt, kép megmutat az LCD-n és mindenki örül. Nagyon jó, utunkat folytattuk és gyarapodtunk még egy klubtaggal. Először nem értettem, hogy miért ragasztotta le a canon logót a gépe tetején, de nem kérdeztem, gondoltam megvan mindennek az oka. Az ide-oda tekergések közben megint csak "képigény" mutatkozott, de itt már sms-ben átküldött mailcím is jött az igénylőtől, ahova a képet küldeni kell. Ekkor már kezdtem dolgozó szamaritánus partyfotósnak érezni magam, aki ráadásnak önagát szívatandó telével csinálja a közelképeket. Meg is állapítottam, hogy nem fog ez így menni, különösen hogy közben besötétedett. Meg is próbáltam messzebbről egy totált csinálni az Ákos koncertről. Megáll, "céloz", levegő ki, betámaszt, fókuszál, gombot megnyom-na, de mégse, mert közben furcsa módon egy nagy sötétbarna, életlen paca lett a keresőből. Először nem értettem, hogy mi történt, majd megvilágosodtam, hogy valószínű besétáltak elém. A következő pillanatban ezt meg is cáfoltam, mert egy pódiumon állok, tehát max. valami benga kosaras lóghat be a képbe. Elvettem a gépet és kb. egy méterre két vicces gyerek a söröspoharát lóbálja felemelve. Rám röhögnek és elégedetten nyugtázzák, hogy mégiscsak látszik a sör az objektívben. Én nem voltam annyira feldobva, de nem is akadtam ki a dolgon, odébb sétáltam. Próba újra. Ekkor már a fókuszálás közben sötétedett el a teljes kép. Kiderült, hogy újabb önjelölt sztárral van dolgom, aki (miután elléptem a pódium széléről) fellépett és tőlem kb. egy méterre lejtett lenge öltözékben, hogy csináljak róla képet. Na ekkor már kezdtem egy kicsit morcos lenni. Közben természetesen jött a folyamatos instrukció "Naaa, egy képet..." Megpróbáltam megmagyarázni, hogy ilyen közelre fókuszálni sem tudok, és a képen max. a szeme lesz rajta, semmi több. Teljes értetlenség. Mit csináljon az ember fia, erről szól a teleobjektív... Na mindegy, talán egy gyors prezentáció megoldja a kérdést. Belenézettem a keresőbe. A reakció "Húúú milyen közel van az Ákos!" Jah, tudom, ezért tettem fel a telét, de a szabadulás nem ilyen könnyű. Jött a kérdés: "Hova álljak, hogy jó legyen a kép?" Pahhh, "fejlövés, így végzed hát te is". Na mindegy, "a színpadra az Ákos mellé és akkor megoldódik a dolog." Természetesen sértődés és menj a francba az eredmény. Sebaj, legalább végre fotózhatok. Lőttem is egy párat, aztán elindultunk egy kis sétára. A séta közben Geri barátomnál is bepróbálkoztak egy páran. "Csinálnál rólam egy képet, hol fognak megjelenni?" "Sehol, saját anyag lesz", sértődés, következő... Két-három ilyen után ismét gyarapodott egyel a klubbos banda, bár ismét gépnélküli klubtaggal. Nem gond, van aki gép nélkül lazít, irány tovább. Ekkor kiderült, hogy a logó leragasztás rutinos versenyzői trükk és egy teljes védelmi rendszer része! Közben ugyanis csapatunk harmadik tagát is utolérte a "végzet" és a képigények. A válasz egyszerüen csak ennyi volt: "Bocsi, ez a gép még filmes és nincsen már üres kockám." Apááááámmmmm! Mekkora geg! Valaki készült! Frappáns megoldás, amire nincsen ellenszer, nem lehet sértődni és tovább kígyózni sem. A Geri meg is jegyezte, hogy ez annyira jó, hogy meg kell tanulni! :-p No irány tovább, mert jön a Prodigy és ha már itt vagyunk csináljuk róla is képet. Irány a színpad eleje, ahol kiderült, hogy biza itt most nem elég a photo pass a közel menetelhez, előzetes regisztráció is kellett. Hát így jártunk... Ekkorra egyébként már egy frankó sivatagi kőbányába is beillő klima uralkodott. A városi porszennyezettség mérők szerintem túladagolásban elhaláloztak volna mérés közben. (Másnap nagyjából 10 percig tartott mire leporoltam a gépet a körtefecskendővel.) Miután nem jutottunk be előre így eldöntöttük, hogy visszavonulunk a VIP placcra és onnan próbálunk meg alkotni valamit teleobjektívvel. Ez a koncert az igazi kihívás kategória volt. folyamatosan a legkülönbözőbb helyeken felvillanó, legkülönfélébb színű fények. Semmi statikus világítás, csak villogás. Ami egy fotósnak alapból nem baj, csak nem a mi gépünk vezérelte a "kildást". Gyors összegzéssel a bukta és a vajmi kevés közé estek az esélyeink a jó képeket illetően. (Később kiderült, hogy az első sorban szintén nem jártak nagy szerencsével a kiváltságosok sem.) Ezek után a manuális expozíció - sorozatlövés kooperációval azért sikerült lőni 1-2 használható képet, ami után a helyszínen is megpróbáltam legalább nagyjából pormentesíteni a gépet (mint kiderült nem sok sikerrel) és elindultam hazafelé. Számomra ennyi elég is volt a fesztiválfotózásból egy ideig, azt hiszem. Gratulálok a kitartásért, hogy eddig sikerült elolvasni a postot és jutalom képpen itt van még egy kép, a fél prodigy-vel (a felszerelésük van a képen....) :-)

Balogh Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://sopronifotoklub.blog.hu/api/trackback/id/tr872134516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csiger · http://www.csiger.hu 2010.07.07. 10:32:10

Na igen...légysziii csinál egy képet...
-Nem
-Mé nem,nem party fotós vagy?
-De, 1d m2n-el a nyakamban...az vagyok, és valszeg rohadt jól kereshetek a szar részeg fejek fotózásával..
- Sértődés.. :-(

Komolyan elhiszik az emberek, hogy egy fesztiválon indeki azért fotózik, hogy a FACEBOOKra gyártsa a gyökereknek a képet, médiáról,meg sajtóról mint olyan rohadtul nem hallottak, és akkor bele sem vettem a dokumentaristákat, és a hobby fotósokat..pedig azt hiszem party fotósból volt vagy 5, a többi mind "dolgozott" valamin, vagy valaminek.
Mindegy, ez is megVOLT :-D